Megjelent ma az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagja és benne az éves fenntartható növekedési stratégia, amely az ún. európai szemeszter Magyarországra is érvényes új ciklusát indítja el és majd februárban várhatók ezzel kapcsolatban a hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlások. A ma közzétett növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe és ezek segítségével igyekszik elérni a zöld, emberközpontú és fenntartható gazdasági keretrendszert.
Rá kell feküdnie Magyarországnak a gazdaság versenyképességének, illetve termelékenységének javítására, mert a csökkenő munkakínálat mellett csak így tud tovább közeledni az európai életszínvonalhoz az ország - hangsúlyozza ma kiadott országjelentésében az Európai Bizottság. A brüsszeli testület egyúttal azt is megállapította, hogy a tavaly nyáron az Európai Tanács által kiadott országspecifikus ajánlásokat csak korlátozottan hajtotta végre a magyar kormány, ami azt jelenti, hogy míg 1-2 területen lát mérsékelt előrelépést a javasolt reformok irányába, addig számos területen csak minimális az előrelépés, vagy teljesen hiányzik.
Az Európai Bizottság szerint Magyarországon stabil a gazdasági fellendülés és azt javasolja, hogy ezt kihasználva tegyen intézkedéseket a fenntartható növekedés megalapozására - olvasható ki a szerdán közzétett országjelentésből, amely sorra veszi, hogy a korábbi országspecifikus ajánlásoknak mennyiben tett eleget a kormány.
A magyar kormánynak csökkentenie kellene az alacsony keresetűek adóterhelését, valamint erősítenie kéne a közbeszerzések átláthatóságát és az itt megvalósuló versenyt, és jobb korrupcióellenes keretrendszert kellene kidolgoznia. A közmunkarendszert is át kellene alakítania úgy, hogy az a munkapiactól legtávolabb lévőket célozza meg. Mindemellett többet kellene áldoznia az oktatásra, az egészségügyre, és a szociális ellátórendszerre is - többek között ezeket az (egyébként nem új) ajánlásokat tette Magyarországnak az Európai Bizottság hétfőn közzétett anyagában.
Az Európai Bizottság tavaly is megfogalmazott számszerű költségvetési kiigazítási ajánlást Magyarországnak, de érdemi szankcionálási lehetőség hiányában Budapest ezt figyelme kívül hagyta és idén ezt újra megteheti, hiszen Brüsszel csak annyit tehet, hogy éberen figyel - foglalta össze a ma közzétett bizottsági ajánlás várható "utóéletét" a Bruxinfo.
Átfogó táblázatot is közzétett ma az Európai Bizottság arról, hogy a 32 különböző témából melyeket vetette fel az egyes tagállamoknak az országspecifikus ajánlásokban. A Magyarországról szóló anyagban 11 témát szorgalmaz a Bizottság, köztük a munkapiaci aktivitás és a közbeszerzési verseny növelését, a szegénység csökkentését, és a korrupció, illetve a feketegazdaság elleni küzdelmet. Utóbbi témát egyébként csak 7 tagország esetén feszegeti Brüsszel, azaz mi egy szűk csoporthoz tartozunk.
Magyarország kiegyensúlyozott, noha továbbra is viszonylag mérsékelt növekedési pályán halad, fokozatosan csökkentve makrogazdasági egyensúlyhiányát - állapítja meg a magyar gazdaságról készült idei bizottsági országjelentés, ami kiegészül a riasztási mechanizmus keretében kidolgozott másik jelentéssel. A Bizottság szerint hazánk "némi előrehaladást ért el" a 2015-ös országspecifikus ajánlások végrehajtásában - összegez a Bruxinfo.
Az uniós pénzügyminiszterek kedden elfogadták az országspecifikus ajánlásokat, Magyarország számára is. Ezek közül talán a legfontosabb javaslat, hogy még idén költségvetési intézkedéseket kellene tenni az uniós adósságszabály betartása érdekében, igaz a végső verzió valóban változott: a 0,9%-os GDP-arányos kiigazítás már nem szerepel ebben. A lényegen azonban ez nem változtat sokat.
Kiújulni látszik a vita a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A kormány ugyanis zokon vette Brüsszel keddi fenyegetését és egyúttal határozottan visszautasítja a Bizottság javaslatait. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány ezekkel nincs is tisztában teljesen. Egy kis adóelméleti kisokos következik.
Jelentős eredményt ért el Magyarország az országspecifikus ajánlások területén - nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az EU-országok gazdasági, illetve pénzügyminiszterei tanácskozásának (Ecofin) szünetében pénteken telefonon az MTI-nek. Kikerült például az elvárások közül az idei 1 százalékos költségvetési kiigazítás - mondta.
A magyar kormány szempontjából - szinte minden lényeges ponton - a kedvező irányba módosultak az Európai Bizottság június 2-án kiadott országspecifikus ajánlásai. A puhább ajánlások a sikeres magyar lobbizás mellett a Bizottság általában konfliktuskerülő hozzáállását is tükrözik - írja a BruxInfo. Az Európai Tanács, illetve a pénzügyminiszterek tanácsa által még jóváhagyásra váró listában például Brüsszel már nem ír elő konkrét pótlólagos költségvetési kiigazítást, nem kéri a rezsicsökkentés visszafordítását és a közmunkaprogrammal kapcsolatban is másképp fogalmaz.
Az Európai Unió országspecifikus ajánlásai közül egyesekkel egyetértünk, másokkal nem - mondta el Orbán Viktor az Európai Tanács brüsszeli csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón. Nem értünk egyet például a rezsicsökkentés visszafordításáról, a bankok terheinek csökkentéséről, az adórendszerről szóló ajánlással. A magyar miniszterelnök elmondta, a következő félévben igazán markánssá válhat a különbség a közös pénzt használó és nem használó országok között az igazodási kényszert illetően.
Sikerült ledolgozni a korábbi esés egy részét.
Kupjanszk közelében történt az összecsapás.
Hamarosan újabb szavazás jön.
Az első francia kontingens már elhagyta az afrikai országot.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
